Back to top

32. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

2021 őszén – a KÁN keretében- immár 32. alkalommal rendezték meg a Nyúltenyésztési Tudományos Napot. A téma iránti érdeklődést jelezte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus-án megjelent nagyszámú hazai szakember. A programot a WRSA magyar tagozatának éves ülése zárta.

A szakmai napon Mezőszentgyörgyi Dávid rektorhelyettes köszöntötte a hallgatóságot. Ezt követően Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke előadásában kifejtette, hogy bár az ágazat kilábalt a válságból, de a Covid járvány okozta korlátozás újra nehéz helyzetbe hozta. Az Unión belüli Covid járványkitörések miatt elrendelt korlátozások hatására a nyúlhús termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, a készletek újra felhalmozódtak, az átvételi és értékesítési árak csökkentek. A takarmány alapanyagok és kész takarmányok 2020. év második felében drasztikus áremelkedése tovább nehezítette az ágaz helyzetét. A nagy állattenyésztő ágazatok mellett a nyúlágazat is jelentős segítséget kapott hazánkban az Agrártárcától, tenyésznövendék nyúl támogatás, fogyasztásösztönző kampányok, valamint vakcina és állategészségügyi normatív támogatások formájában. Mégis az ágazat legnagyobb kihívása a következő időszakban várható, az „End of cage age” iniciatíva, mely alapjaiban változtatja meg az állattartást. A kezdeményezés szerint 2027. évtől a ketreces tartást be kell tiltani Európában. A jövőre vonatkozó legfontosabb kérdés tehát az, hogyan tudnak összefogni az ágazat szereplői a megoldás érdekében.

  

A következő előadás Szendrő K. és mtsai: A nyúlhús fogyasztói megítélése – globális kitekintés címmel hangzott el. Az általuk végzett kutatás célja volt nemzetközi szinten megvizsgálni a fogyasztók érzéseit, hiedelmeit, hozzáállását és motivációit a nyúlhús iránt.

Ezt követően kollégánk, Eiben Csilla (NBGK HGI) mutatta be „A magyar óriás nyúl megőrzése és néhány termelési tulajdonságának vizsgálata” című előadását. Intézetünkben a MO génmegőrzési program 2013-ban kezdődött, egy kis nukleusz populáció kialakításával és mélyalmos fülkékben való elhelyezésével. 2018-tól a nyulakat nagyméretű, drótrácsos, környezetgazdagított ketrecekben, műanyag taposórácson tartjuk. Meghatározott körülmények között rögzítjük a termelési adatokat és alkalmanként DNS mintát veszünk. Fagyasztott szőr és fülszövet mintákat tárolunk a további genetikai vizsgálatokhoz. A vizsgálat eredményei hozzájárulnak a magyar óriás nyúlfajta jobb megismeréséhez és megőrzéséhez, a termelési adatok pedig alátámasztják a fajta hasznosíthatóságát extenzív termeléssel. A vizsgálati eredmények alapján a nyulak teljesítménye és egészsége jobb környezetgazdagított ketrecben, mint mélyalmos fülkében.

A szekcióban Molnár M. és mtsai: Állatasszisztált munkához való nyulak kiválasztásának szempontjai látássérült személy számára, valamint Suba-Bokodi É. és mtsa: Törpenyulak stressztűrő képességének változása állatasszisztált foglalkozás során címmel ismertették a közönségnek érdekes kutatási témáikat.

  

A második szekcióban hazai szakemberek és kutatók az alábbi aktuális témákról számoltak be a résztvevőknek.

•           Atkári T. és mtsai: Az alomkiegyenlítés hatása a nyulak növekedésére

•           Gerencsér Zs. és mtsai: A különböző életkorokban alkalmazott magas környezeti hőmérséklet hatásának vizsgálata növendéknyulakon

•           Demeter Cs. és mtsai: Eimeria fertőzöttségi körkép nagyüzemi nyúltelepeken végzett parazitológiai vizsgálatok eredményei alapján

•           Matics Zs. és mtsai: Különböző genotípusú növendéknyulak bélsár oociszta tartalmának vizsgálata ivarttól és környezeti hőmérséklettől függően.

  

A szakmai nap harmadik részében az állatvédelmi szabályozásokról elhangzott előadás (Metzger Sz.: Van új a nap alatt? Állatvédelmi szabályozás egykor és ma) mellett újdonság volt a termelőket és a kutatókat összehozó, A nyúlágazat aktuális helyzetének megvitatása című kerekasztal beszélgetés. A kerekasztal beszélgetés kiemelt témája a ketreces tartás jövőbeli megszüntetése, a gyógyszercsökkentés, a magas takarmány árak és a COVID-19 által előállt helyzet volt.

  

A programot a WRSA magyar tagozatának éves ülése zárta. A tagok szavazással újraválasztották Matics Zsolt elnököt és Eiben Csilla titkárt, akiknek lejárt a 4 évre szóló tisztsége.