VEKOP összefoglaló

gennet21

A GÉN-NET 21 Konzorcium a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Stratégiai K+F műhelyek kiválósága pályázat keretében VEKOP-2.3.2-16-2016-00012 azonosító számon regisztrált pályázati programot nyert el. A projekt futamideje 4 év, kezdési időpont: 2017. július 3.

A projekt címe: Kárpát-medencei őshonos haszonállatfajok, -fajták és -ökotípusok XXI. századi génbanki stratégiájának tudományos megalapozása és fejlesztése

A Projekt megvalósítására létrejött Konzorcium tagjai:

Konzorciumvezető

Dr. Szalay István, Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK)

A pályázat koordinátora: Patakiné Dr. Várkonyi Eszter

Résztémák és vezetői

  1. In vivo génbankok létrehozása és fejlesztése: Dr. Szalay István
  2. Az in vitro génbanki módszerek kutatása és fejlesztése
    1. Az in vitro ondótárolás módszereinek fejlesztése baromfiféléknél: Dr. Végi Barbara
    2. A baromfifélék nőivari genotípusának génbanki megőrzését célzó naposkori petefészek szövetátültetési technológiák fejlesztése: Dr. Liptói Krisztina
    3. Embrionális ősivarsejtek (PGC) génbanki alkalmazása a baromfifélék génbanki megőrzése céljából: Patakiné Dr. Várkonyi Eszter
    4. Az in vitro ondótárolás módszereinek fejlesztése a pannon méhfajtában: Dr. Zajácz Edit
    5. Molekuláris genetikai kutatások az in vitro génbankok fejlesztésére és tudományos hasznosítására: Dr. Hidas András
    6. A compó és a széleskárász in vivo és in vitro génbankjának kialakítása: Dr. Lehoczky István

Konzorciumi tagok

  1. SZIE: Dr. Kovács Balázs
  2. NAIK-MBK: Dr. Gócza Elen
  3. ÁTE: Dr. Gáspárdy András

A projekt rövid ismertetése

A pályázati konzorcium tagjai az in vivo génmegőrzési tevékenységre alapozva olyan kutatási és fejlesztési programot állítottak össze, amely megfelel a XXI. század tudományos kihívásainak, és ezzel in vivo és in vitro körülmények között szervezik a mézelő méhtől és a haltól a baromfiféléken keresztül a szarvasmarháig a régi magyar haszonállatfajták hosszú távú és biztonságos megőrzését. Az in vivo génbanki munkára épül őshonos haszonállataink in vitro génmegőrzése, a szaporító anyagok, sejtek és speciális szövetek, továbbá a genetikai minták hosszú távú tárolása, hasznosítása az őshonos fajok, fajták populációinak fenntartásában, egy génbanki hálózat keretében.

A konzorciumvezető HáGK az in vivo baromfi génbankokat 25 éve fejleszti. Jelenleg 14 baromfifajta génbanki tenyészetei mellett 2 tájfajta nukleusz állományainak kialakítása folyik. A HáGK a magyar óriás nyúl génbankjának fenntartója, és megkezdte a magyar kutyafajták génbanki koordinációs feladatainak ellátását. A HáGK Méhészeti Intézete végzi a pannon méh szakintézményi tenyésztésfelügyeletét, és tervezi saját pannon méh génbank létrehozását. A konzorciumi partnerként szereplő SZIE Halgazdálkodási Tanszéke és a HáGK együtt tervezi a compó és a széles kárász genetikai erőforrásainak felmérését és megőrzését, melynek eredményeként a természetesvízi állományok megőrizhetőek lesznek és a hazai haltermelés változatosabbá válik.

A HáGK génmentési programja a Kárpát-medencében még összegyűjthető tájfajták, ökotípusok megmentését és génbanki tenyészeteik kialakítását célozza eredeti élőhelyükön. Ebben a munkában a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) a HáGK alvállalkozójaként segíti a konzorciumi partnerek kutatásait.

Az in vivo génbanki egyedek és állományok kutatásában a HáGK és konzorciumi partnere, az Állatorvostudományi Egyetem a küllem és alkat videó-képes rögzítésen alapuló morfometriai vizsgálatokkal kiegészített feldolgozásával (virtuális génbank – „Phenobank” – létrehozása) több fajra, így pl. a magyar kutyafajták in vivo génbanki állományainak és egyedeinek fenotípusra és genotípusra egyaránt kiterjedő, részletes vizsgálataival járul hozzá a kutya in vitro génbank létrehozásához a HáGK-ban.

A projekt keretében vállaltuk az in vitro génbanki módszerek kutatását és fejlesztését is. Baromfiféléknél a génmegőrzés gyakorlatban is alkalmazott módja az ondó mélyhűtéses tárolása. Azonban több fajnál a mélyhűtési protokollok nem csupán fejlesztésre szorulnak, hanem sok esetben azok fajspecifikus standardizálása szükséges. A mélyhűtés eredményességének vizsgálatára egy multifunkcionális in vitro tesztet fejlesztünk. A spermabankok kialakítása szükségessé teszi a minták kórokozóktól való mentesítését, amely vizsgálataink részét képezi.

Mivel baromfinál kizárólag az ondómélyhűtéssel a „w” nőivart meghatározó kromoszómán található genetikai információ elvész, ennek megőrzését a naposkori petefészek-szövet átültetéssel, illetve az ősivarsejtek mélyhűtéses tárolásával és visszaültetésével valósítjuk meg a projekt során. Kutatási célunk minden őshonos tyúkfajtánkra a megfelelő recipiensek meghatározása, az ivarszerv-szövet fagyasztási és felolvasztási protokolljának fejlesztése, valamint a génbankban őrzött valamennyi tyúkfajtától ivarszerv-szövet minta begyűjtése és génbanki tárolása. Ezen felül az ősivarsejtek (PGC) kinyerése, fenntartása szövettenyészetben, mélyhűtése és visszaültetése különböző baromfifajok (házityúk, gyöngytyúk, házilúd) fajtái esetében is szükséges. A különböző fajokból és fajtákból származó PG sejtek in vitro génbankjának kialakításával a világon egyedülálló őssejt-gyűjteményt alakítunk ki. Konzorciumi partnerünk a NAIK, MBK Alkalmazott Embriológia és Őssejtkutató csoport végzi a PG sejtek génexpressziós vizsgálatát, a sejtvonalak jellemzését, és különféle immunfestéseket az őssejt funkciók megtartásának ellenőrzésére.

Mivel a méhek szaporodása csak mesterséges termékenyítéssel „irányítható”, az ismert apai és anyai vonal is csak így biztosítható a génbanki megőrzésben és tenyésztésben. Feladatunk a méhsperma-fagyasztás módszerének továbbfejlesztése, mellyel a hazai tenyészetek legjobb genetikai háttérrel rendelkező apacsaládjainak szaporítóanyagát tárolhatjuk in vitro génbankokban. A módszer kidolgozásában és génbankokra történő alkalmazásában tervezett konzorciumi partnerünk az Állatorvostudományi Egyetem.

A projekt keretében tervezzük továbbá a 15 évvel ezelőtti és a jelenlegi baromfiállományok mintáinak összehasonlító molekuláris genetikai vizsgálatát, melynek célja a genetikai diverzitás-mutatók változásának ellenőrzése a génbanki fajtafenntartó tenyésztés során. A molekuláris genetikai kutatások a méhfajban is szükségessé váltak, nem csak génbanki tenyésztési, hanem a növekvő illegális méhanya import és az ágazatot sújtó állategészségügyi problémák miatt is. Tervezzük továbbá a HáGK által génmentési programokban összegyűjtött különböző fajok és fajták, továbbá a magyar kutyafajták DNS-bankjának kialakítását későbbi DNS-alapú származásellenőrzési vizsgálatokhoz.

A Szent István egyetemmel együttműködve kialakítjuk két hazai halfajunk, a compó és a széleskárász in vivo és in vitro génbankját. Megvizsgáljuk a két halfaj hazai populációinak genetikai változatosságát, létrehozzuk élő génbankjukat és a 2 faj spermamintáit tartalmazó kriobankot. A populációgenetikai vizsgálatok eredményeiből adatbázist hozunk létre. A génbanki állományok, valamint a kriobank biztosítják majd mind a génmegőrzés, mind pedig a tenyésztői (szelekciós) munka alapjait.

 VEKOP Sajtóközlemény

Konzorciumi nyitórendezvény