Back to top

I. Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc Expo és Konferencia

Június 25-én pénteken Intézetünk, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézete, adott otthont annak az új kezdeményezésnek, melynek célja a rövid élelmiszer-ellátási láncok (REL) szereplőinek összehozása volt.

Az I. Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc Expo és Konferencián olyan szervezetek, cégek mutatkozhattak be, akik segíteni tudják a REL-ben értékesítő termelőket és a velük együttműködésben dolgozó REL segítőket. A kiállítás mellett a SMARTCHAIN „Okos megoldások a rövid ellátási láncokban” HORIZON 2020 kutatás-fejlesztési projekt záró konferenciája zajlott, melyen neves szakértők mondták el tapasztalataikat a témában.

A konferenciát Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében kitért a közétkeztetésről szóló 676/2020 (XII. 28.) Kormányrendelet részleteire. A rendelkezés értelmében a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. 2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására. Fontos célkitűzés a rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztése, amely keretében fő szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer előállító KKV-k helyzetbe hozása, ezzel a vidéken élő emberek életszínvonalának növelése, valamint a magyar emberek ellátása jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel.

  

A konferencia legfontosabb megállapításai közül kiemelendő, hogy a REL-ek fejlesztésének kulcstényezői közé tartozik a „gasztronómiai nagykövetek” szerepvállalása, akik úgy tudnak bemutatni a fogyasztó közönségnek új alapanyagokat, recepteket, ízeket, hogy azt könnyen elfogadják és a későbbiekben keressék a vásárlók. Ehhez a vidéki és városi éttermek együttműködésére is szükség van, akik számára sokszor komoly erőfeszítést jelent a termelőktől való termékbeszerzés. Ennek oka lehet, hogy egyrészt változó a minőség és mennyiség, másrészt hullámzó a gasztronómiai kereslet, így a gazdák nem tudnak hosszú távon tervezni.

Akár kicsi, akár nagyobb szereplőről beszélünk ma az egyik legnagyobb kihívást az árverseny jelenti az import termékek árával szemben. A helyi termelők esetében árversenybe semmiképpen sem szabad belemenni, ehelyett a fő cél az lenne, hogy a lakosság élelmiszerre költhető büdzséje növekedjen. Ezt támasztotta alá a SMARTCHAIN projektben végzett kutatás is, ami a fogyasztók átlagjövedelmének vonatkozásában rámutatott arra, hogy a gazdagabb országok hamarabb választják a REL termékeket, még ha azok ára magasabb is.

Több szakértő is kiemelte, hogy a helyi alapanyagok felhasználásának egyik jelentős gátja a drága és környezetszennyező szállítás, ami a kis tételekből adódik. Erre megoldást jelenthetnének a helyi szinten működő logisztikai központok, vagy amerikai kifejezéssel élve food hubok. A cél az, hogy a nagyban működő logisztikai rendszerek kicsibe való átültetése megtörténjen. Ehhez szükség van célzott beruházási programokra, EU-s és állami szerepvállalásra is. A helyi termékek logisztikájának megkönnyítése azonban kiemelt szereppel bírna a közétkeztetés kiszolgálásában is.   

A bűvös „együttműködés” és „elfogadás” kifejezések is több szakértő szájából elhangzottak, és véleményük szerint megkerülhetetlen akár termelők között, akár gazdák és fogyasztók között vizsgálódunk. A kis szereplők egyedül nem tudnak sikeressé válni, vagy csak nagyon nagy energiabefektetés árán, ami sokszor nem áll rendelkezésre. A műhelymunkán bemutatott jó példák mögött kivétel nélkül valamifajta kooperáció található, ami lehetővé teszi a közös érdekképviseletet, a költségek (pl.: beruházás, marketing) csökkentését és a nagyobb sajtóvisszhang elérését.

Az előadók a környezeti aspektusokat is körbejárták, többek között a fenntartható csomagolás megvalósíthatóságát. A kulcs itt is a tudatosság, ami Magyarországon még nem érte el a kifizetődő szintet. Azonban a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy vannak a piacon olyan alternatív megoldások, amelyek komposztálható anyagok nélkül is képesek csökkenteni a termékek ökológiai lábnyomát. Az egyik fontos kritérium az anyagok maximum körforgásban tartása, valamint a becsomagolt élelmiszerek megóvása, frissen tartása.

  

A konferencia ezen kérdéseinek megválaszolására kínált választ több kiállító is, akik színes standokon mutatták be fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat. A kiállítók olyan cégek és szervezetek voltak, akik többek között élelmiszerbiztonsági, - feldolgozási, - értékesítési és csomagolási eszközöket mutattak be kifejezetten kistermelők számára. A konzultációs pultok között pedig sok információhoz juthattak a látogatók a bio, a szociális farm, a kistermelői, a családi gazdálkodói témákban. A REL szervezők és termelők ez alkalommal költségmentesen tehették fel kérdéseiket a hatósági és termékfejlesztési szakembereknek is. A kiállítás színfoltjai pedig a már működő REL szervezetek voltak, akik portékáik és termelőik bemutatásával emelték a kiállítás színvonalát.

 

Forrás: A Kisléptékû Termékelõállítók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (www.kisleptek.hu), AM Sajtóiroda