Méhészeti és Méhtenyésztési csoport

Méhtenyésztési Laboratórium

Pannon méh tenyésztelep

A kutatócsoport feladata a pannon méh központi tenyésztési (génbanki) állomány kialakítása és fenntartása, továbbá génmegőrzési-tenyésztési koordinációs feladatok, fajtafenntartáshoz kapcsolódó tevékenységek. Ezen feladatok szerves része a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesület (MMOE) tagjaként tevékenykedő anyanevelők tenyészcsaládjainak ellenőrzése termelési-, termelést meghatározó viselkedési- és fajtabélyeg vizsgálatok alapján.

A jelenlegi kutatások a már megkezdett genetikai diverzitás vizsgálatok folytatására irányulnak, így a genetikai markerek megkeresése a későbbiekben lehetővé fogja tenni a pannon méh DNS alapú meghatározását.

A kutatócsoport feladata az intézet kísérleti méhesének felügyelete is, a méhcsaládok folyamatos fenntartása, szaporítása a különféle teszt-vizsgálatok végzése érdekében. 

További célkitűzés a mesterséges termékenyítési módszer adaptálása és alkalmazása a méhtenyésztésben.

Publikáció:
Békési L. (2012): Fertőtlenítés BeeGuard-al. MÉHÉSZET 60 (4): 24-25.

Méhészeti park és gyűjteménytár

 Meheszeti_Muz_1 Mehesztei_Muz_2

A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére.

A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. Bizonyítja, hogy a magyar méhészközösség szervezeti önállóságra képes. A gyűjtemény építési költségeihez a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ (ÁTK) is hozzájárult.

A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület.  Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.  A legrégebbi méhlakások (tönk, köpü, bödön, kas), eszközök és felszerelések az emeleten láthatók. Itt található a legelső keretes kaptár 1683-ból, Angliából, valamint Huber ún. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor ún. igazi keretes kaptára lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval 1844-ből.  A kaptárok sokszínűségét minden korban a gazdaságossági szempontok, a termelékenység, a méhegészségügyi problémák, valamint a vándorlásból adódó helyzetek határozták meg. A mézpörgetők gazdag tárháza tükrözi a technika fejlődését, a kézi meghajtástól az erőátvitel változásán keresztül. Az igen változatos méhészeti eszközök, felszerelési tárgyak és a ma használatos kaptárok közel 40-féle változata a földszinten tekinthető meg. A Gödöllőn kifejlesztett pároztató-kaptár és a speciális eszközök mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház az emeleten található.

Nyitva tartás:
Hétfő- Csütörtök: 8:30-15:30
Péntek: 8:30-13:00
Előzetes egyeztetés alapján.

Belépő díj: 500 Ft
Tárlatvezetés: 5000 Ft (időtartama max. 2 óra, utána minden megkezdett óra bruttó 2500 Ft)

Cím: 2100 Gödöllő, Örösi Pál Zoltán sétány (az Isaszegi útról az Arborétum felé fordulva, majd balra tartva érhető el)

 

GPS koordináták: 47.573799, 19.375012