Back to top

Méhek napja: jelenlétük nélkülözhetetlen a természetben

A 2080-as évekre a szárazföldi élelmiszer-termelés válságba kerül, mert a rovarpusztulás a ma termelt élelmiszernövények háromnegyedét érinti. A globális élelmiszertermelés 76 százaléka, az Európában vadon élő növényfajok 84 százaléka házi- vagy vadméhfajok beporzására van utalva. A szántóföldön termesztett növények egyharmada szintén a beporzástól függ.

Mindennapi étkezésünkben minden harmadik falat étel a méhek munkájának köszönhető.

Méhek Napja

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994. április 30-án tartotta meg először a Méhek Napját. A rendezvény célja, hogy tavasszal, amikor a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon zsongnak, amikor az emberek elkezdenek munkálkodni a kertekben, felhívjuk mindenki figyelmét ezekre a szorgos kis rovarokra, a méhekre. Nap mint nap találkoznak velük az emberek, de természetben betöltött szerepükre és a védelmükre mégis sajnálatosan kevesen gondolnak.

Magyar kezdeményezés

A magyar méhészek joggal büszkék rá, hogy a világon elsőként ők hívták fel a figyelmet a beporzók, közülük is a mézelő méhek védelmére egy róluk szóló nap kinevezésével. Azóta a világ összes országában egyre nagyobb hangsúlyt kap a beporzók védelme, sőt, 2017-ben május 20-át a Méhek Világnapjává nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ). Az első hazai Méhek napja óta, azaz a 28 évvel ezelőttihez képest sokat romlott a környezet állapota, mind a méhek, mind a többi beporzást végző rovar szempontjából. Élőhelyeik zsugorodnak, a táplálékul szolgáló virágzó növények változatossága csökkent. Nemcsak hazánkban, hanem Európa- és világszerte csökkent a vadon élő hártyásszárnyúak száma.

A mézelő méh: Apis mellifera

A méh lett a fenntartható mezőgazdaság jelképe, nem véletlenül. Kulcsszereplővé vált, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azoknak a ter­méseknek, élelmiszereknek a mennyisége, amelyek igénylik a méhek általi beporzást: összértékük 200 milliárd dollár körül van a világon. Hazánkban évi 25 milliárd forint körül van az ágazat árbevétele, de a méhek beporzó munkájából származó haszon ennek többszöröse. A magyar gazdák árbevétele és a magyar lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen a méhészettől függ.

Pedig nélkülözhetetlen jelenlétük a természetben! A globális élelmiszertermelés 76 százaléka, az Európában vadon élő növényfajok 84 százaléka házi- vagy vadméhfajok beporzására van utalva. A világ szántóföldjeinek 1/3-án termesztett növények beporzásfüggők. A méhek 150 milliárd euró közvetlen hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacnak, közvetve pedig ennek többszörösét. Kevesen tudják, hogy a kávé, a kakaó, a vanília, sőt, napi étkezésünket adó állatfajok takarmányozására szánt növények többsége (lucerna, bükköny, csillagfürt, somkóró, herefélék stb.) a méhek megporzása nélkül nem teremne. A méhek hiánya egyes területeken már kézzelfogható jelenséggé vált. Az USA mezőgazdasága évi 2 milliárd eurót költ mesterséges megporzásra.

Hazánk méhészete számokban

Néhány adat a magyar méhészetről: nagyjából 20 ezren tartanak méheket, összesen 1,2 millió méhcsaládot. Az Európai Unióban hazánkban a legnagyobb az úgynevezett méhsűrűség: 12 méhcsalád jut 1 négyzetkilométerre. Átlagos években 25-28 ezer tonna mézet termelünk, ami az EU méztermésének a 10 százaléka. A termés nagy részét, körülbelül kétharmadát exportáljuk. A világ minden részébe kerül belőle, de fő felvevőpiacaink Olaszország, Németország és Franciaország. A magyar mézfogyasztás elmarad az uniós átlagtól, fejenként körülbelül 1 kilogramm évente. Fő mézfajtáink az akácméz és a vegyes virágméz, de kisebb mennyiségben ennél joval több mézfajta található a termelők standjain, például repceméz, napraforgóméz, hársméz, selyemkóróméz, gesztenyeméz és mézharmat. Magyarországon a szelídségéről és szorgalmáról híres pannon méh őshonos.

Átlagemberként a méhek védelmében

Aki csak teheti, ültessen olyan növényeket, amelyek egyszerre teszik szebbé, harmonikusabbá lakhelyüket, és biztosítanak élőhelyet vagy táplálékot a méheknek! Már egy erkélyen vagy egy teraszkorláton elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget jelentenek a szorgos rovaroknak. Évente egy mézelő, virágport adó fa elültetése a kiskertben vagy a környezetünkben szintén hasznos a méheknek - és örök emlék saját magunknak! Hazánkban a július-augusztus a legínségesebb időszak a beporzók táplálkozása szempontjából, tehát úgy tudunk a legtöbbet segíteni nekik, ha ebben az időszakban virágzó növényeket ültetünk. Segítsünk a méheken, hiszen ők is segítenek nekünk!

Mézet, propoliszt, virágport és méhpempőt közvetlenül a termelőtől vásároljon, mert így helyi méhészt és a hazai termelést támogatja, és a hazai munkahelyek fennmaradását. Idestova harminc évvel ezelőtti kezdeményezésünk eredménye, hogy egyre jobb ízű és egyre jobb minőségű termékekhez juthatnak hozzá, amelyek az immunrendszert is erősítik.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság
2022.04.30.