A magyar tudomány ünnepéről a Magyar Tudományos Akadémia már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év novemberében, megemlékezve arra a napra, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A hivatalos indoklás szerint az "Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja" ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.
„Tudomány: iránytű az élhető jövőért”
– ez az idei mottója a Magyar Tudomány Ünnepének, mely csaknem egy hónapos programsorozatot foglal magába. A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen bemutassa a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt.
Kiemelt akadémiai témái között szerepel a poszt-COVID stratégia, a klímavédelem megvalósítása, a járványhelyzet hatása a társadalomra és a tudományos teljesítményre, a járványok – betegségek – klímaváltozás háromszöge, a mesterséges intelligencia alapú technológia a kutatásban és a mindennapokban, a városfejlődés és a környezeti fenntarthatóság, az élhető környezet, új irányok és eredmények a humán-, az élet- és természettudományok területén, valamint a tudomány meghatározó szerepe a jövő társadalmi, gazdasági átalakulásában.
„Genomika az állattenyésztésben”
A MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottsága „Genomika az állattenyésztésben” címmel szervezett tudományos eseményt 2021. november 26-án. A Bizottság célja a rendezvény keretében átfogó képet adni a különböző állatfajokkal történő genomikai alapú vizsgálatokról, különös tekintettel azokra az eredményekre, melyek hazai kutatókhoz köthetők.
A szakmai nap első előadója Dr. Pálinkás-Bodzsár Nóra kollégánk volt. Molekuláris genetikai vizsgálatok őshonos magyar baromfi fajtákon a génmegőrzés tekintetében című előadásában beszámolt a baromfi genetikai főbb kutatási irányok jelenlegi helyzetéről és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézetében a génmegőrzés jegyében végzett molekuláris genetikai vizsgálatokról.
A nap további részében ugyancsak érdekes előadásokat hallgathattak a jelenlévők és az online felületen az eseményt követő résztvevők:
- Genomika a nyúltenyésztésben
Nagy István az MTA doktora, egyetemi tanár, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
- Sertésgenom, tenyésztés, fenotípusok és termelési tulajdonságok, eredmények, lehetőségek
Zsolnai Attila, az MTA doktora, tudományos tanácsadó, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
- Genomika a húsmarhatenyésztésben
Anton István PhD, tudományos tanácsadó, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
- Genomika a holstein-fríz tenyésztésben
Bognár László ügyvezető igazgató, Holstein Fríz tenyésztők Egyesülete
A szakmai nap teljes programja az alábbi linkre kattintva érhető el: